Fajtagazda ország: Svájc
Csoport: Pinscherek, schnauzerek - molosszoid fajták - svájci hegyi- és pásztorkutyák
Szekció: Molosszerek
Típus: Hegyikutyák

A bernáthegyi (németül Bernhardiner) a munkakutyák közé tartozik, az alpesi masztiff leszármazottja. Állóképességének növelése érdekében újfundlandi vért vittek bele. Az amerikai kontinensen jobban elterjedt, mint Európában. Mérete ellenére mindig sima és könnyed a mozgása.

Története

Származása tisztázatlan, õsrégi múltra tekinthet vissza. Európában Svájcból ismerjük: az alpesi Szent Bernát kolostorban évszázadokig használták vezetõ- és õrkutyaként. A hegyekben mentõkutyaként tartották a lavina alá került emberek megmentésére.

Külsõ megjelenése

A bernáthegyi háta igen széles,és egészen a lágyékáig vízszintes,majd onnan enyhén lejteni kezd a far felé.A marja hangsúlyos.Farka hosszú,vaskos és erõs.Általában lógatva tartja,de a vége visszakunkorodhat.A szépen ívelt mellkas a könyökig ér.Hasa enyhén felhúzott.Lejtõs válla igen izmos.Mellsõ végtagjai egyenesek és erõsek.A csánkja mérsékelten szögletes.Mancsai szélesek,az ujjak majdnem zártak.Nyaka erõteljes,rajta határozott-de nem eltúlzott-redõ található.A fej tövénél jól látható egy barázda. A bernáthegyinek erõs,lenyûgözõ feje van,jól látható szemöldökkel és stoppal.A rövid,erõs arcorri rész magassága nagyobb,mint a hosszúsága.A jól fejlett ajkak ívesen hajolnak rá az alsó állkapocsra. Koponyáját erõs csontozat jellemzi, orra nagy és fekete, szeme sötétbarna. Közepes méretû fülei arcára simulnak és magasan tûzöttek,ráadásul meglehetõsen nagyok.Az állat lógatva hordja õket,így még inkább hangsúlyozzák a koponya szélességét.Mélyen ülõ szemei közepes nagyságúak.Az alsó szemhéjak nem záródnak tökéletesen,de a túl nyitott szem nem kívánatos.A bernáthegyi harapása ollószerû vagy harapófogó-szerû. Nyaka tömzsi, izmos. Szõrzete alapján megkülönböztetünk rövid szõrû és hosszú szõrû bernáthegyit.A rövid szõrû kutyák szõre testhez simuló,érdes tapintású,de nem durva.A hosszú szõrû egyedek szõrzete közepesen hosszú,egyenes vagy hullámos,ám sohasem göndör.A rok szõrzete dús,de nem lehet hullámos.A fej és a fülek szõre rövidebb és puhább.A mellsõ lábak viszonylag ritkán szõrösek,míg a deréktájékon hosszabb és sûrûbb a szõr. Szõrzetének színe: narancssárga, mahagóni, vörös, fehér.A bernáthegyire a vöröstõl a sárgáig terjedõ alapszínek jellemzõk fehér rajzolattal,vagy a fehér alapszín vöröstõl barnássárgáig terjedõ színû rajzolattal.A fehér szõrzet csíkszerû foltokkal is elõfordul.A kutya mellén,mancsán,orrán és homlokán fehér rajzolatnak kell lennie.Kötelezõ továbbá a fehér farokvég és a nyakon körbefutó fehér sáv is.A fején és a fülén látható sötétebb rajzolatot olykor a kutya maszkjának nevezik.

Mérete: 61-80 cm magas.
Súlya: 50-90 kg.
Élettartama: 11 év.

Viselkedésének jellegzetességei

Intelligens, gyengéd és megbízható fajta. Szereti a gyerekeket. Hidegben érzi magát igazán jól. Nagy mérete miatt a tartása, étkeztetése biztos anyagi hátteret igényel.Ez az eb jó természetû,barátságos,kiegyensúlyozott.Kimondottan érzékeny a haragos szavakra és az otthonban uralkodó légkörre.A családjával szemben odaadó,gyakran kimutatja szeretetét,és nem kedveli,ha valamibõl kihagyják.Nem ugat sokat.Ha szükséges,megvédi gazdáját és annak otthonát,de nem ez az elsõdleges feladata.A felnõtt példányok általában nyugodtak,de vannak mozgékonyabb példányok is-fõként a rövid szõrû kutyák között.A bernáthegyi jól kijön a gyerekekkel és a többi kutyával egyaránt.Általában a háziállatok sem jelentenek gondot a számára.Más kutyákkal jól megfér,de azt nem tûri,hogy azok erõszakosan viselkedjenek vele.A becsületes szándékú idegenekkel szembeni magatartása a közöny és a barátságosság között változhat.

Tanítása

A bernáthegyi eléggé engedelmes,és ha következetes,egyértelmû módon nevelik,hamar meg tudja tanulni a parancsokat.Meglehetõsen érzékeny a gazdája hanghordozására,a kemény hangvétel ne megfelelõ módszer vele szemben.A hosszú foglalkozásokat rosszul tûri,ezért csak akkor szabad parancsokat adni neki,amikor ez valóban szükséges.Már kicsi korától kezdve arra kell szoktatni,hogy ne rángassa a pórázt,mert ha felnõ,túl nagy és erõs lesz egy embernek,ráadásul ekkor már ezt a szokást is nagyon nehezen vetkõzi le.Az összes többi masztiffhoz hasonlóan a bernáthegyire is igaz,hogy neveléséhez jól kell ismerni a kutyákat.Fejlõdési idõszakban ügyelni kell arra,hogy ne terheljék túl.A bernáthegyit szinte mindig családi kutyaként tartják.Érdemes lehet nyomkövetési képzésben részesíteni,mert kitûnõ a szaglása,és ezt a munkát szereti is csinálni.